címkék: István király
Az ősi hit, az ősök hite legyőzhetetlen!
Mikor a magyar ember kimondja azt, hogy ő magyar, akkor kifejezésre juttatja, hogy Magyar, tehát ő Magyar, vagyis Nimród vére, leszármazottja. Kinyilvánítja azt is, hogy Magyarként az ősök útján jár, az ősi hitet követi. Magyar nemzet az, akit Magyar nemzett. Magyarként a magyar feladatot viszi véghez, a Teremtő által a magyar nemzetnek adott elhívást teljesíti be (miként más népek, saját nemzeti identitásuk, feladatuk kiteljesítői; azon nemzetek tagjai pedig ebből következően határozzák meg saját magukat).
Ha valaki nem ezt teszi, nem a fenitek szerint cselekszik, él, akkor nem magyar, azaz nem Magyar, nem Nimród vére.
Gondolataink, kimondott szavaink és cselekedeteink határoznak meg minket. Meghatározzák az egyént, és még inkább meghatározzák azt a vezetőt, királyt, aki a nemzet vezetésére hivatott. Főleg akkor, ha ez az elhívás egy szakrális királynak szól.Hiszen szép magyar nyelvünk pontosan elmondja: elhívásunk azt jelenti, hogy az elhívás adta feladatnak a beteljesítésére lettünk elhívva erre a világra, a földi létünkbe.
Ezek alapján a következő kérdésekre kell választ kapnunk, adnunk saját magunknak „Szt.” István királlyal kapcsolatban (a válaszok az elmúlt húsz évünk történéseinek tükrében is értelmezhetők).
A kérdésekre adott válaszok egyben a személyről és a cselekedeteiről is elmondják az igazságot. Fel merjük-e vállalni, meg merjük-e fogalmazni, hogy mi következik ebből? És felül tudunk-e rajta emelkedni, el tudjuk-e engedni, megbocsájtani mindezeket? Utóbbi kérdésekre adott válaszok pedig minket, utódokat minősítenek!
Jövőt építeni csak megfelelő alapokon lehet. Minden más, a múlt egy-egy pontjáról kiragadott "tetszetős példa", illetve az arra rakott felépítmény legfeljebb csak légvár lesz. Az ősök példája, útmutatása, bölcsessége, és a Jóisten ereje vezessen bennünket!
(A cikket a http://feherbaratok.ewk.hu honapról vettük át.)