Hírvivő Hermész

Politikai, gazdasági, kulturális magazin

Címkék: Ukrajna, Oroszország, Franciaország, London, USA,

 

Csak ugat a Nyugat

Feledy Botond | 2014. július 30., szerda

Az első világháború kitörését nem tudta megakadályozni, hogy rokoni kapcsolatok voltak az uralkodóházak között. Most viszont úgy tűnik, a multinacionális cégek érdekei bőven meg tudják béklyózni kormányaik kezét, és nem engedik az Oroszországgal szembeni szankciókat kibontakozni, mert fegyvert és minden mást szeretnének eladni Moszkvának. Ebben pedig nem csak Franciaország ludas.

A Champs-Élysées nem süllyed

Kevés dologban egyezik Hollande és Sarközy francia elnökök véleménye. A Mistral-osztályú két hadihajó eladásában azonban biztosan: még a grúziai háború után Sarkozy aláírt egy 1,2 milliárd dollár értékű hadiüzletet Oroszországgal, ami minden ukrán esemény ellenére továbbra is érvényben van. A líbiai Kadhafi-ellenes beavatkozásban is hasonló hajókkal vett részt Franciaország. Párizs a helikopterek fogadására is alkalmas hajót adná el a Nyugatot lépten-nyomon froclizó Putyinnak.

Bár Washington több informális úton kifejezte már rosszallását az ügylet kapcsán, a franciák munkahelyek elvesztésének veszélyére hivatkozva – tehát az anyagi érdekek miatt – nem hajlandók lemondani az üzletről. Olyannyira nem, hogy egyes hírek szerint már több száz orosz tengerészgyalogos érkezett kiképzésre a francia dokkokba, hogy helyben sajátítsák el a hajó kezelését. 

epulo_hajo.jpg 

Épülő hajó St. Nazaire kikötőjében, Franciaországban

Azért sem csodálkozhatunk Hollande elnök úr kitartó ellenállásán, mert közel sincs egyedül. Míg Angela Merkel az Északi Áramlaton keresztül energiahordozókat vásárolgat, addig az olasz kormányok a Déli Áramlatot építgetik; London pedig más fegyverek eladására készül. 

Londonográdtól a sniper puskáig: business as usual

A brit kormány fegyverexportja különösen szembemegy a saját retorikájukkal, mivelLitvinyenko halála óta Oroszország és az Egyesült Királyság diplomáciai szinten kemény üzeneteket váltottak, egészen diplomaták kiutasításáig, majd jött itt is a reset. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a brit ipar – és nemcsak a fegyvergyárak, hanem az olajipar – nagyon is azon dolgozik, hogy a kereskedelmet ne zavarja meg a politikusok játszadozása. 

A British Petrol és más nagy olajipari cégek szibériai és más orosz érdekeltségei óriási befektetéseket jelentenek, hatalmas kihelyezett eszközállománnyal. Ezeket sem szeretnék a cégek elveszíteni néhány hazai oroszellenes szavazat megszerzése miatt. Ahogy pedig a franciák (is) fogalmaztak, Londonográd – vagyis az orosz oligarchák londoni pénzszámlái – bezárása is elvárható lenne, mielőtt Cameron a Mistral-hajókat veri le Hollande-on. 

Ennél még kirívóbb a fegyverexport kérdése, mivel az előző évhez képest 52 százalékkal nőtt a Moszkva felé történő eladások értéke. A brit parlament illetékes bizottsága külön jelentést készít az éves exportról, amely kapcsán most számos kérdést tettek fel a kormánynak. Így különösen azt, hogy bár márciusban 34 exportengedélyt felfüggesztettek a külügyminiszter javaslatára, további 251 engedélyezett ügylet maradt érvényben, több mint 130 millió font értékben. A golyóálló mellénytől a puskaalkatrészeken át a mesterlövész-puskák egyes részein keresztül a töltényekig, titkosító-szoftverig és éjjellátókig sok minden maradt a listán. Természetesen nem lehet egyértelműen állítani, hogy ezek másnap az ukrán szakadárok kezére kerülnek, de mégiscsak furcsa, hogy több NATO-tagállam ilyen típusú és mennyiségű fegyvert tuszkol az orosz medve zsebébe, miközben szájkaratéznak a másik szinten.

De máshova is jut a brit golyókból

London nemcsak orosz ügyfeleknek árul nagy szeretettel, hanem például a közel-keleti arab monarchiáknak is. Az Abu-Dzabiban rendezett idei fegyverexpón 93 brit cég árult gumilövedéktől kezdve mindenféle páncélozott járműig mindent. A biztonság kedvéért az exportmegítélésről szóló szabályból éppen kiiktatták azt a fél mondatot, amely szerint nem kaphat engedélyt az a termék, amelyet „feltehetőleg belső elnyomásra használhatnak fel”. Más szóval, a brit kormány is inkább Tibetben támogatja az emberi jogokat, nem a fegyverpiacon. Már csak hab a tortán, hogy Szíriának még épphogy a szaringáz előállításához szükséges kemikáliák eladására is engedélyt adtak 2012-ben az illetékes miniszterek, a teljes államapparátus megkerülésével…

Washingtonban ez is nagyban megy

Az egyre kedveltebb Vice portálon írtak pár napja azoknak az amerikai cégeknek a működéséről, amelyek az orosz érdekeket hivatottak képviselni a washingtoni lobbistáik révén. Ebből az oknyomozó anyagból kiderült, hogy komoly pénzeket vetnek be az amerikai multikkal karöltve orosz partnereik a politikai döntéshozók szankcióktól való eltántorítására.

A Ketchum nevű lobbicég legutóbbi kötelező lobbijelentésében – mert hát olyan országokban, ahol a lobbitörvényt nem hatályon kívül helyezik, hanem megerősítik, még ilyen anyag is van – az áll, hogy az orosz kormány nevében megkereste a cég többek között a fél amerikai médiát is, így a New York Timest, az AP hírügynökséget, a Bloomberget és a Washington Postot, a CNBC, CNN és PBS csatornákat. A Ketchum a Gazprom képviselője is.

Még szebb, hogy az Amerikai Kereskedelmi Kamara oroszországi szervezete, illetve az Orosz-USA Business Council is súlyos lobbitevékenységet folytat a szankciók ellen, képviselők felkeresésétől egész oldalas újsághirdetésekig. Ezeknek a szervezeteknek a szponzorálásában aktívan részt vesz számos amerikai multi, így a CitiGroup, a GE, a General Motors vagy épp a Caterpillar.

Végül, az ExxonMobil, a legnagyobb olajcég érdekei, a brit társaiéhoz hasonlóan, a szankciók mindenáron való elkerülése, amiért meg is dolgozik – erről érdemes elolvasni a san franciscoi Lee Fang oknyomozó újságíró teljes cikkét

Ukrajna eközben pőrén maradt

Miközben tehát a színfalak mögött tovább akarnak zajlani az olaj, gáz és fegyverüzletek, az ukrán kormány hiába kérte a NATO-t a Janes információi szerint arra, hogy elektronikai hadviselési eszközöket (EW) bocsássanak a rendelkezésére. Ez azért is érdekes, mert ezekkel a zavaró eszközökkel például a légvédelmi eszközök is befolyásolhatók, Kijev is már régóta szeretné megakadályozni a gépei lelövését…

A fegyverexport-mérleg nyelve furcsán billen még mindig. Az MH17-es katasztrófája sem tűnik úgy, hogy képes lenne ezeket az ipari érdekeket megfelelően átcsatornázni. Az pedig, hogy a kormányaikat mennyire tartják fogva az egyes multicégek, ebből is remekül látszik.

2014. 07. 30. Kitekintő

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 81
Tegnapi: 42
Heti: 123
Havi: 1 439
Össz.: 198 604
Oldal: Csak ugat a Nyugat
Hírvivő Hermész - © 2008 - 2018 - hirvivo.hupont.hu