Hírvivő Hermész

Politikai, gazdasági, kulturális magazin

címkék: hiány, arany, indonéz befektetés

Hiány felső fokon, avagy hol az arany és hol a pénz ?

 

Úgy tűnik, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az ország-, és ezzel együtt a lakosság gazdasági helyzete nem javult, hanem egyenesen romlott. Természetesen a kialakult helyzetet nem lehet az új kormány nyakába varrni, hiszen minden baj alapvető oka az elviselhetetlen adósságszolgálat. A miniszterelnököt csupán azért bírálhatjuk, mert azt gondolja és hangoztatja, hogy az adósságot vissza tudjuk fizetni, vagy legalább is le tudjuk szorítani olyan szintre, amit már a költségvetésünk nagyobb nehézség nélkül el tud viselni.

Megvallom, gazdasági és politikai okok miatt, nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi kondíciók mellett az adósságállományunk jelentősen csökkenthető lenne.

Gondoljunk csak arra, hogy kormányunk még ebben az évben 100 milliárd forint hiányt szeretne pótolni, holott, valószínűsíthetően, a hiány további 100 milliárddal növekszik az év végére, és ezen felül, még vissza kell fizetni mintegy 250 milliárd forintot a vállalkozóknak ÁFA-visszatérítés jogcímén (EU bírósági döntés).

Továbbá, vészesen közeleg az év vége, ezért össze kell állítani a 2012-es költségvetést. Még nem lehet tudni, hogy a mintegy 1.000 milliárd Ft hiányzó összeget a pénzügyi vezetés miként teremti elő, illetőleg annyit tudunk eddig, hogy emelni kívánják az ÁFA-t 27 %-ra, emelni akarják a vállalkozók társadalombiztosítási-járulék alapját a minimálbér másfélszeresére, 40 %-kal emelik a cégautók adóját. Ahogy látjuk a helyzetet, még Matolcsy sem bízik a sikerben, mert az arckifejezése egyre komorabb.

 

Bezzeg, ha a Magyar Nemzeti Bank trezorjaiban ott mosolyogna a 62 tonna aranytartalék, amely Surányi György egykori bankelnök vezérletével elcserélődött dollárra (talán!), 1990-ben*, akkor más lenne a helyzet. De hát a 62 tonna arany odalett, és ezt a kapitális ügyet azóta sem firtatja senki, még Budai Gyula kormánybiztos sem, pedig ő az utóbbi időben nagy gyakorlatra tett szert a különféle bűncselekmények felderítésében. Jó volna tudni, hogy a mi kis aranyunk mostanság melyik bank vagy bankár páncéltermében raboskodik!

A jelenlegi magyar aranytartalék 3,1 tonna. Ennél már csak a legszegényebb országoknak van kevesebb aranya. Összehasonlításképpen Szlovákia és Bulgária 35-40 tonna-, Lengyelország és Románia 103 tonna készlettel rendelkezik.

Az akkori hivatalos közlés szerint Magyarország előnyös üzletet kötött, amikor dollárért értékesítette az aranytartalékát. Annyit bizton kijelenthetek, hogy én és családom ezen üzletből semmilyen előnyt nem láttunk, sőt valójában meg se kérdezték tőlem, hogy mit szólok Magyarország szinte teljes aranytartalékának eladásához.

Természetesen erről a „jó üzletről” maga Orbán Viktor is értesült, és az első kormányzása idején ezt nyilatkozta: „Meg kell vitatni, ésszerű volt-e a magyar aranykészlet jelentős részének eladása, a kilencvenes évek elején.”

Természetesen, azóta se történt sem megvitatás, sem nyilvánosságra hozás, sem feljelentés.

 

Akkor is sokkal jobb lenne a helyzetünk, ha meglenne az a kb. 900 milliárd forint, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János gazdasági miniszter fektetett be Indonéziába, 2005. júliusában. Ez az összeg egyébként 4 milliárd dollárnak felelt meg. A befektetésről a Jakarta Post, Indonézia egyik legnagyobb napilapja számolt be 2006. áprilisában.

A négy milliárd dollárból mintegy egy milliárd egy négyezer MegaWattos széntüzelésű erőmű, és a hozzátartozó vasútvonal és infrastruktúra kiépítésre került felhasználásra, míg a további 3 milliárd dollár felhasználást homály fedi. A rendelkezésünkre álló információ szerint egy nem Magyarországon bejegyzett, de magyar érdekeltségű cégen keresztül bonyolódott le a tranzakció.

(Forrás: www.nibiru.hu/holapenz.htm)

Arról nincs tudomásunk, hogy a 900 milliárd forintból valamiféle haszon visszacsordogált volna a magyar államkasszába.

 

Arra figyelemmel, hogy egyetlen jelenleg kormányon lévő politikus sem kérte meg Budai Gyula kormánybiztost, hogy nézzen utána ennek a 900 milliárdos indonéziai befektetésnek, ezért most én kérem meg rá: ha már elvitték a pénzünket, jó volna megtudni, mi lett a sorsa!

 

2011. szeptember 16.

 

DSZP

*Cikkünk eredetileg itt azt tartalmazta,  hogy "1990. elején". Valójában Surányi György 1990. július 1-én lett bankelnök. Mivel az aranykészlet eladásának pontos időpontjáról nincs forrásunk, ezért az időpontot korrigáltuk.

DSZP

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 83
Tegnapi: 42
Heti: 125
Havi: 1 441
Össz.: 198 606
Oldal: Hol az arany, hol a pénz?
Hírvivő Hermész - © 2008 - 2018 - hirvivo.hupont.hu