Hírvivő Hermész

 A magyar Turulmadár

A Turulmadárról a közvéleményünk viszonylag keveset tud , aminek az az alapvető oka, hogy Géza fejedelmünk és fia I. (Szent) István királyunk erőszakkal, "tűzzel és vassal" rákényszerítette nemzetünkra a római keresztény vallás felvételét, és ennek érdekében megsemmisítette a rovásírással rögzített dokumentumokat, és megtiltotta a korábbi hitünkre utaló szimbólumaink használatát. Így a Turulmadár ábrázolását, zászlón, ruházaton címerként való viselését is.

IV. (Kun) László udvari papjának, Kézai Simonnak köszönhető, hogy a megtudtuk: "Etele király címere egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul Turulnak hívnak. Egészen Géza koráig  ezt a címert viselték a harcban.

A Turulmadarunkat   mondáinkból ismerhetjük meg. a  Az egyik az Emese álma című, a másik pedig a honfoglalás legendája.

Emese álma: Atilla magyar király halála után a magyarok második ízben jöttek ki Szkítiából, amikor Ügek fia Előd feleségül vette Önedbelia vezérnek Emese nevű lányát, és fia született, akinek Álmos lett a neve, ugyanis anyjának álmában egy héja szerű madár jelent meg (a Turulmadár), rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt meg, hogy ágyékából dicső királyok származtak.

- A Honfoglalás legendájáról pedig így ír Dúcz László A köztünk élő Turulmadár c. munkájában (22. old.): "A másik legenda a honfoglalás legendája, melynek írásos formáját sehol sem találtam, de mivel én a szüleimtől hallottam, leírom.

"A magyarok fejedelme álmondta egyszer, még amikor a meotiszi mocsaraknál éltek. Hatalmas sasok támadták meg az állataikat, és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték elzavarni őket, de nem sikerült, mert mindíg máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyiket. Ezt látva a többi sas, elmenekült mind. Ezért elhatározták a magyarok, hogy elmennek máshová lakni. Elindultak Atilla földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a Turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.

Az álom után nemsokára dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül az arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után. felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd amikor ismét előtűnt, újra követték, minden népükkel együtt. Így jutottak el századok alatt Pannóniába, Atilla egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szeműk elől, ezért itt maradtak."

Ennek a mondának - folytatja Dúcz László - az az érdekessége, hogy terjesztője, a nép, nem valószínű, hogy tudnak arról, hogy a kerecsenysólyom, azaz a turul a Kárpát-medencétől nyugatra nem található. Vagyis a magyarok ténylegesen addig húzódtak, ameddig a turul élőhelye tart. Tőlünk nyugatabbra ugyanis nem fészkel a kerecsensólyom egyetlen alfaja sem. -

Turul tehát az a szent madár, aki mint Isten küldötte, vigyáz ránk és segít bennünket. Egyébként a sólyom, mint szent madár ismert volt a suméroknál, sőt Egyiptomban is vallásos tisztelet övezte. A szkíta népeknél természetesen ugyanúgy tisztelték, mint mi, akik szintén a szkítákhoz tartozunk.

Ahhoz, hogy a Turult megfelelően tudjuk tisztelni, tudnunk kell, hogy  a Honfoglaláskori (Hon- visszafoglalás) hitvilágunkban a szentháromság fogalma némileg eltért a mostanitól, ugyanis az Atya, Anya és Fiú egy örök Istenben hittek az őseink, a Szentlélek pedig az Isten cselekvő ereje. Ennek a cselekvő Szentlélelknek a megszemélyesítője a Szent Sólyom, a mi Turulmadarunk.

Nem véletlen, hogy egyes személyek félnek a köztéri Turul-szobroktól.

Felhasznált irodalom:

1./ Dúcz László: A közöttünk élő Turulmadár (Bp. 1998, 2. kiadás)

2./ Badinyi Jós Ferenc: Igaz töténénelmünk vezértfonala Árpádig (Bp. Orient Press Kft 1996) 

2017. december 23

D. Szerdahelyi Péter

 xxx

Vázlat II.

A Tululmadarat a magyarság ismételten azt követően ismerte meg, hogy IV. (Kun) László királyunk udvari papja és történetírója: Kézai Simon lejegyezte a Turul-legendát. A Turul-legenda lényege a következő: 

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat