Bethlen Gábor a nagy fejedelem
Zűrös világunkban egyre többet gondolok Bethlen Gáborra a nagy erdélyi fejedelemre, akinek uralkodása idejét méltán nevezik Erdély Aranykorának.
1613 október 23-án választották fejedelemmé, 1629. november 15-én halt meg, vagyis tizenhat évet uralkodott.
Amikor elfoglalta Erdély trónját, az ország romokban hevert, elődje: Báthory Gábor pusztító tevékenysége valamint a korábbi háborúk hatásaként. Az európai gazdasági-politikai helyzet sem volt jobb, ugyanis súlyos gazdasági válság nehezedett az egész kontinensre. Az amerikai nemesfém-szállítmányok zuhanásszerű csökkenése, az európai gazdasági központ áthelyeződése Amszterdamba, a sorozatos spanyol államcsődök, ennek folytán az olasz és német bankárok tönkremenetele, megrendítették Európát. Mellesleg itt voltak az ideiglenesen Magyarországon állomásozó török csapatok, mindennek tetejében a Habsburg dinasztia azt gondolta, hogy ideje lenne bekebelezni a teljes Kárpát-medencét.
Nos, ilyen bel-és külpolitikai körülmények között látott hozzá az uralkodáshoz Bethlen Gábor.
Első dolga az volt, hogy Erdélyt újjáépítse. Ez kb. hét évig tartott. Ezzel egyidejűleg felállított egy ütőképes hadsereget, ugyanis stratégiai célja volt Erdély és Magyarország újraegyesítése. 1618-ban kitört az un. harmincéves háború, amely a világtörténelem első olyan háborúja volt, ami lényegében kiterjedt egész Európára, és pusztítása méltán vetekszik az I. és a II. világháború együttes pusztításával.
Bethlen Gábor bekapcsolódott a háborúba, és sikeres hadjáratokat vezetett, azonban arra mindig ügyelt, hogy Erdély területén háború ne folyjék. Miközben Európa-szerte harcok dúltak, Erdély megmaradt a béke virágzó szigetének. 1622-ben Gyulafehérváron felállította a fejedelmi akadémiát, az európai ellenreformáció és vallási türelmetlenség közepette Erdélyben teljes volt a vallásszabadság, lehetővé tette a tehetséges jobbágy-gyermekek tanulását, iparosokat, bányászokat, tudós prédikátorokat hívott Erdélybe, kiváló tudósokat gyűjtött maga köré.
Uralkodása alatt rengeteg gonddal, problémával kellett megküzdenie, azonban nem mutogatott elődjére Báthory Gáborra, nem hivatkozott az európai válságra, hanem lehető legjobban megoldotta a feladatait, és Erdélyt Európa mintaállamává fejlesztette.
Önként adódik a kérdés: minként volt ez lehetséges?
A válasz nagyon egyszerű: rátermett, kiemelkedő képességű uralkodó volt. Így ír róla a kortárs író-prédikátor Pataki Füsüs János:
„Az mely király, avagy fejedelem az népet szereti és azoktól ő is szerettetik, nem különben tündöklik birodalmában, mint az jó házigazda az ház népe között, fő hajómester hajójában az eveződsök között, az embernek szíve a több tagok között és az fényes nap az holddal egyetemben az többi ragyogó csillagok között…”
2011. december 09.
DSZP