Hírvivő Hermész

Politikai, gazdasági, kulturális magazin

Címkék: festett ládák, festett bútorok

Gondolatok a magyar népi díszítőművészetről

 

Beszélgetés Tisza Anna népművésszel

 

I. rész

 

- Hogyan kezdett el díszítőművészettel foglalkozni?

 

- Keramikus az eredeti végzettségem, így a népi tárgyalkotással, díszítésekkel korábban is foglalkoztam. Megjegyzem, hogy már gyermekkoromban is nagy kedvvel rajzoltam, festegettem. Állítólag jó volt az arány- és formaérzékem, legalábbis ezt mondták rólam gyermekkoromban. Később egy kiváló festőnél tanultam rajzolni és festeni.

Keramikus koromban beleszerettem a népi díszítőművészetbe, illetve ez valami olyan volt, mint amit Kőrösi Csoma Sándor így fogalmazott meg: „Üzent utánam az ősi világ , vérembe csapta áramait, az utat én akartam, mert engem akart az út.”

Szóval végül kikötöttem a bútorfestésnél. Megjegyzem, hogy a kisfiam megszületése óta nagy örömmel készítek meseillusztrációkat is.

 

- Általában miért és hogyan alakult ki a népi díszítőművészet?

 

Mind a nomád, mind a letelepedett városi, falusi kultúrákban a szakrális- és a használati tárgyakat emberemlékezet óta díszítik. Valójában a használati tárgyakra is szakrális jeleket róttak, festettek, melyek mágikus feladata az Isten jelenlétének biztosítása. Ez még a XIX. században is így volt, akár a népi használati tárgyakat, akár a házak berendezési tematikáját, tájolását nézzük. Ez őshagyomány. Minden tárgyon ott volt a hitvallás: egy-egy motívum, mely transzcendens minőséggel köti össze használóját.

Ugyanez a helyzet a magyar díszítőművészetben is.

Huszka József a magyar etnográfus erről így ír: „Vallási jelentése volt minden egyes magyar ősi ornamentikumnak, miért is a magyar ornamentika minden egyes motívuma szimbolikus dísz. Jelképezte pedig a teremtő és fenntartó isteni erőnek egyes megnyilvánulásait.”

szent_sarok_a_csornai_tiszta_szobaban.jpg

 

 

A bútorfestés szintén ezen az őshagyományon alapszik. Ilyen az ácsolt láda (pl. a szuszék), amelyet róttak, de festették is. Ezek általában keményfából készültek, a méretük változatos, a fedelük nyeregtetőre emlékeztet. A ládák másik típusa a lapos fedelű láda, amelyet ülőalkalmatosságként is használtak, általában puhafából készült. Ezeket inkább csak festették. Ez a ládatípus a mai napig is használatos a kirgiz, mongol és a kazah jurtákban.

kirgiz_lada.jpg

 Kirgiz láda

 

kazah_szekreny.jpg

Kazah szekrény

tibeti_lada2.jpg

Tibeti láda

 

saman_szertartas_kozben.jpg

Sámán szertartás napjainkban

Folytatjuk...

2011. 10. 15.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 42
Tegnapi: 50
Heti: 202
Havi: 634
Össz.: 205 736
Oldal: Népi díszítőművészet 1
Hírvivő Hermész - © 2008 - 2018 - hirvivo.hupont.hu