A történelem lassan, észrevétlenül munkálkodik. Olyan lassan és észrevétlenül, hogy csupán jelzéseket észlelünk, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy visszavonhatatlanul egy új korszak kezdődött el.
Az egyik ilyen jelzés volt például az, amikor Margaret Thetcher halál hírére némely emberszabású élőlények önfeledt ünneplésbe kezdtek, ami normális ember számára teljességgel értehetetlen, hiszen Thetcher a maga 87 évével ténylegesen már nem vett részt az Egyesült Királyság politikájának alakításában. Abban az esetben, ha egy miniszterelnök lemondásra kényrészül a parlamenti ellenzéke joggal ünnepelhet, hiszen a miniszterelnök lemondása minden bizonnyal egyben az ellenzék sikere is. Abban az esetben azonban, ha egyes politikai elemek valakinek a halálhírét ünneplik, az már jelzés értékű. Az már azt jelenti, hogy a társadalom jelentős része beteg, erkölcs nélküli egyedekből áll, és ha ez éppen az Egyesült Királyságban történik, akkor nyugodtan kijelenthetjük: a nyugati civilizáció haldoklik.
A másik ilyen jelzés a banktitok megszüntetése. A banktitok egyébként már jó ideje csak formálisan állt fenn. Mintegy hat éve hallottam egy megbízható ismerősömtől, hogy egy idős asszony gyógyszertámogatás iránti kérelmét azért utasították el, mert néhány százezer forintos banki megtakarítással rendelkezett, amit egyébként a saját temetésére gyűjtött össze. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a banktitok többé már formálisan sem létezik, ugyanis Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország bejelentette, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki, az adóelkerülés elleni automatikus banki adatcsere terén, sőt felszólították a többi uniós tagállamot is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. (Buxinfo)
A harmadik (talán legfontosabb) jelzés az, ami Cipruson történt: A nagy betétek 40 %-át egyszerűen elkobozták, és az elvont pénzeszközöket a bankrendszer megsegítésére fordították. Az illetékesek ugyan kihangsúlyozták, hogy ez csupán egyszeri, kizárólag Cipruson előfordult akció volt, ezért azon személyek, akik nem minősülnek „nagybetéteseknek” s a pénzük egyébként nem Cipruson van, nyugodtan alhatnak.
Mielőtt ez a banki akció megtörtént, a ciprusi kormány meglátogatta Moszkvában az orosz elnököt, Putyint. E látogatást követően történt meg a nagybetétek megcsapolására vonatkozó akció bejelentése.
A hvg.hu honlap 2013 04 14-én arról számolt be, hogy Cipruson gyanús pénzátutalásokat lepleztek le, mely átutalások a pénzelvonások bejelentése előtt néhány nappal történtek. Mintegy hatezer személy és cég neve szerepel azon a listán, amelyet az Ethnosz című újság közölt. Természetesen a neveket olvashatatlanná tették. Nyilvánvaló, hogy ezek a személyek bennfentes információkhoz jutottak, és így tudták megmenteni a pénzüket.
Érdekes, annak ellenére, hogy ez az elvonás elsősorban orosz betéteseket érintett, Putyin elnök úr nyugodt maradt és mosolygott.
Mindenki tudja, hogy a bankrendszer két pilléren nyugszik. Az egyik pillér a banktitok, amely azt lenne hivatott biztosítani, hogy a betétes beleegyezése nélkül mások ne szerezhessenek információt a bankbetét lényeges adatairól. A másik pillér az a meggyőződés, hogy a betétek a pénzintézeteknél biztonságban vannak. A fentebb leírtak éppen ezt a két pillért döntötték le, és ezért úgy gondoljuk, hogy a modern bankrendszer a megfelelő támasztékok nélkül szükségképpen összeomlik. Persze ez az összeomlás fokozatosan következik be, ugyanis idő kell ahhoz, amíg az emberek tudatában megfogalmazódik az a gondolat, hogy a fekhelyük matracába varrva, összehasonlíthatatlanul nagyobb biztonságban van a pénzük, mintha betennék valamelyik bankba, hiszen ki tudja, mikor kerül rájuk a sor.
A kapitalista rendszer kétség kívül a bankokon alapszik, hiszen a pénzgyűjtés és a hitelezés elengedhetetlenül szükséges a rendszer fennmaradásához és működéséhez. Amennyiben tehát a pénzintézetek működésébe vetett közbizalom megszűnik, maga a tőkén alapuló társadalmi rendszer szűnik meg, hiszen ez társadalom, amiben élünk, csak akkor képes fennmaradni, ha az emberek elhiszik, hogy az állam, és az államot működtető közösség, ha kell, megvédi őket és a vagyonukat. A mindennapi élet tehát elképzelhetetlen közbizalom, azaz hit (credo) nélkül. A pénzintézeti kölcsönhöz, vagyis a hitelhez (credit) is feltétlenül szükséges a hit, ugyanis a banknak el kell hinnie, hogy a kölcsönt igénybevevő személy a pénzt vissza fogja fizetni, de az adósnak is hinnie kell abban, hogy a bank nem él vissza a hitelezői pozíciójával. Ha pedig nem hihetünk se a bankjainkban, se az Államunkban, se az emberi közösségünkben, akkor mi marad nekünk?
Úgy hisszük, egy új társadalmi rendszer születéséhez érkeztünk. Egy olyan társadalmi rendszer készül világra jönni, amelyben nem a mindenható bankok, és a pénzügyi lobbi rendelkezik a legnagyobb főhatalommal. Meg kell tennünk mindent, hogy ez a történelmi változás minél kevesebb emberáldozatot követeljen.
2013. április 22.
DSZP