Gondolatok a magyar népi díszítőművészetről

Beszélgetés Tisza Anna népművésszel

II. rész

Miben különbözik a magyar népi díszítőművészet  a nyugati népek díszítőművészetétől?

Nyugat népeinek díszítőművészetére a skatulyás rendezettség, másolás, sokszorosítás a jellemző, addig a magyar változatos, formabontó, egyedi, de ugyanígy a Kelet népeinek elvont díszítményei ismétlődését elhagyva, saját, csak arra az egy mesterre jellemző ritmusban és változatban jeleníti meg

Német szekrény 1845-ből

A magyar népi díszítőművészetre jellemző, hogy a díszítés folyamatában csak annyit szerkeszt, amennyi feltétlenül szükséges a díszítendő felület nagysága, minősége és célja szempontjából, egyebekben teljesen költői, ihletett, formákban és színekben gazdag.

Rendkívül változatos, mindig a mester éppen megszült mondanivalóját mutatja, természetesen betartva az adott stílus alapvető követelményeit.

 Miskolci láda

Minden mesternek saját stílusa van, ami nem jelenti azt, hogy a saját stílusán belül másolna, inkább a jól bevált és kiérlelt formákat és színeket változatosan alkalmazza. Ezért teljesen idegen a másolás a magyar népi díszítőművészettől. Ha vett is át mintát más népektől, azt saját ízlésére és tudatára formálta. A természetet értő és érző módon jeleníti meg virágait. Így az életfácskák magból, földből, esetleg más virágokból indulnak útnak, és ha alkalmaz cserép vagy kehelyformát, azt is úgy, hogy részévé teszi ennek a szerves fejlődésnek.

Tulipános láda Kalocsáról

Ha ránézünk egy festett ládára, bútorra azt érezzük, hogy ezek a virágok élnek, kapcsolatot teremtenek velünk, felemelnek egy magasabb életminőségbe.

Ismét egy miskolci láda

Egy ilyen szobába belépni olyan mintha illatos mezőre érnénk, az Isten egyik legszebb teremtményéhez, és olyan felemelő, mintha belépnénk egy templomba.

Előszobafal napjainkban

VÉGE

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat